Címke: politika

Bush, Putyin és Bin Laden sétálnak a sivatagban. Egyszer csak meglátnak egy ócska lámpást. Felveszik a homokból, nézegetik, dörzsölgetik, erre megjelenik egy dzsinn. Azt mondja nekik a dzsinn:
– Most mind a hármótoknak lehet egy-egy kívánsága.
Putyin így szól:
– Az én országomban sokan éheznek, pedig rengeteg föld van, csak nem lehet megművelni, ezért azt kívánom, hogy változtasd Szibériát kiváló termőföldé.
Hipp-hopp, és a kívánsága máris teljesült. Bin Laden erre azt mondja:
– A népet, ahol most élek állandóan bántják, ezért kérek tőled egy olyan vastag és nagy kőfalat Afganisztán köré, amin senki nem tud áthatolni.
Hipp-hopp, a kívánsága teljesült. Azt mondja erre Bush:
– Mondd csak, mekkora ez a fal?
– Egy km vastag, tíz km magas, úgyhogy senki se ki, se be.
– Jó. Töltsd meg vízzel.

A románok bejelentik, hogy felépítik a világ legnagyobb stadionját. A
vállalkozáshoz minden ország segítségét kérik. A felajánlások sorban
meg is érkeznek minden országtól, kivéve a magyarokat. Rettentő diplomatikusan felteszik a kérdést:
– Hát ti magyarok, mit adtok?
– Miért, a telek nem volt elég?

Bush büszkén mondja német és magyar kollégájának, hogy az amerikai emberek havonta átlagban 3118 dollárt keresnek. 2000-ből meg lehet élni, az államot pedig nem érdekli, mire költik a maradékot.
Merkel: a németek 2311 eurót keresnek, 1800-ból meg lehet élni, az államot nem érdekli, mire költik a maradékot.
Gyurcsány: A magyarok átlagosan 62500 forintot keresnek, 150 ezerből meg lehet élni, az államot nem érdekli, honnan szerzik a maradékot…

Két megyei titkár beszélget a Szovjetunióban.
– Az én megyém akkora, hogy ha reggel felülsz a vonatra, este még mindig a megyehatáron belül jársz! – dicsekszik az egyik.
Mire a másik, sóhajtva:
– Igen, a mi megyénkben is vannak ilyen vonatok.

Az elmegyógyintézetbe új beteg érkezik. Amikor az ápolók eltávoznak, társai körülveszik, és faggatják:
– Te miért kerültél ide?
– Disszidálni akartam, de a határon elfogtak.
– Á, azért legfeljebb csak börtön jár!
– Igen, de én kelet felé indultam.

– Képzeld, Taszilókám, ma reggel a Szabad Nép-félórán felolvasták az ötéves terv legújabb eredményeit, és megtudtam, hogy az év végére fejenként két csomaggal több WC-papírt fogunk fogyasztani.
– Büszkén hallom! Csak azt tudnám, mi az, hogy fejenként?

A gyárudvaron söprögető Taszilóhoz odamegy a párttitkár, és megkérdezi:
– Mondja, maga milyen érzelmekkel viseltetik pártunk és kormányunk iránt?
– Akár a feleségem iránt – hangzik az udvarias válasz.
Másnap Taszilót berendelik az ÁVH-hoz.
– Szereted a feleségedet? – így a nyomozó.
– Nem!
– Szóval nem szereted?
– Nem. Mondtam, hogy nem!
– Hát akkor?
– Megszoktam. De sok örömem nincs benne!

Beszélgetés az ötvenes években.
– Hallottad, mi történt azzal a szerencsétlen Kováccsal?
– Nem hallottam. Mi történt?
– Beleugrott a Dunába, és megfulladt.
– Istenem, a mai világban mindenki úgy segít magán, ahogyan tud.

A történelemtanár az ötvenes évek közepén év vége felé összefoglalót tart, az egész évi tananyagot kérdi:
– Soroljuk csak fel, kik is a népünk legfőbb ellenségei!
A diákok sorban jelentkeznek:
– A kulákok.
– Nagyon jó, hát még?
– Tito, a láncos kutya.
– Na, az tavalyi anyag volt. Már nem időszerű!
– Rákosi.
– Gyerekek, hányszor mondjam még, hogy ne tanuljatok előre!

A nyugdíjas arra ébred, hogy betörő jár a lakásban.
– Segítség! – kiált fel.
– Ne csapjon zajt! – csitítja a betörő. – Én csak pénzt keresek.
– Az más – mondja megnyugodva a nyugdíjas. – Akkor keressünk együtt, mert az nekem is kéne.

Miért jön a Pápa Magyarországra?
Hogy feladja az utolsó kenetet…