Címke: anya

– Anya, le tudnád írni a nevedet csukott szemmel is?
– Igen, kicsim. Miért?
– Mert itt az ellenőrzőm.

Anya és gyermeke egy forró nyári délutánon a Duna-parton élvezi azt a csöpp szellőt, ami itt ilyenkor is érezhető. A mama kötöget, a gyerek a parton játszik, aztán elkószál, s némi idő múltán csuromvizesen jön vissza.
– Jesszusom! – sikít az anya. – Mi történt veled?
– Beleestem a Dunába, majdnem megfulladtam, de ez a bácsi beugrott és kihúzott.
Egy idegenre mutat, aki szerényen áll a háttérben.
– Maga mentette ki a fiamat a Dunából? -kérdi az anya.
– Igen, asszonyom.
– És hol a gyerek sapkája?

Két gyerek bandukol hazafelé az iskolából.
– Lejössz, játszani?
– Nem mehetek, krumplit kell pucolnom az ebédhez.
– És ebéd után?
– El kell mosogatnom.
– De utána?
– Segítek anyunak a takarításnál.
– De csórók vagytok! Miért nem alkalmaztok egy nagymamát?

Mondd anyu, elveszett az, amiről tudjuk, hogy hol van?
– Hogy veszett volna el, fiacskám?
– Akkor a táskád se veszett el, amit a Dunába ejtettem.

Koppányka egész nap csavarog, aztán koszosan, mocskosan érkezik haza. Édesanyja a felháborodástól alig jut szóhoz.
– Na várj csak! Kiporolom a nadrágodat!
– Ugyan, ne fáradj, anya! – legyint a srác. – Holnap leviszem a Patyolatba.

-Kisfiam, mi lesz belőled, ha folyton hazudozol?
-Ha ügyetlen vagyok, börtöntöltelék, ha ügyes vagyok, meteorológus, ha nagyon ügyes vagyok, akkor politikus.