Címke: állatok

Sáfrány moziba megy, és meglepetten tapasztalja, hogy melette egy kutya ül. A kutya elmélyülten nézi a filmet, a vidám jeleneteknél nevet, a szomorúaknál sírva fakad.Előadás után kíváncsian kíséri a hazafelé tartó kutyát. Az eb bemegy egy házba ahol a kapualjban egy férfi várja.
– Magáé ez a kutya? – szólítja meg.
– Igen, miért?
– Ez fantasztikus, melettem ült a moziban és égignézte a filmet. A vidám jeleneteknél nevetett, a szomorúaknál sírva fakadt.
– Mit láttak?
– A háború és békét.
– Csodálkozom…- mondja a gazda.
-Ugye maga is…?
– Hát persze. Hiszen amikor olvasta nagyon unta a regényt.

A nyuszika odamegy a kígyóhoz:
– Figyelj kígyó! Ne haragudj, hogy kicsúfoltalak amiért nincsen lábad, felejtsük el és kezet rá!

– Nézd csak! Az ott nem egy macska az autó előtt………..alatt……….mögött?

Találkozik a kismalac a bátor nyúllal.
– Szia, bátor nyuszi!
Te tényleg nem félsz a rókától?
– Tényleg.
– Veled tarthatok?
Hallottam, hogy pont erre vadászik, és nagyon félek.
– Gyere.
– Te bátor nyuszi, már érzem, hogy itt a róka a közelben.
Biztos nem félsz?
– Biztos.
– Már látom is, ott vicsorog.
Hogyhogy téged nem esz meg?
– Néhanapján viszek neki egy malacot.

Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is kulizik.
– Hogy Vagy, hangya? – kérdi a tücsök.
– Köszönöm. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
– Nem lesz ennek jó Vége – rázza a fejét a hangya. – Mi lesz, ha jön a tél?
Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercedessel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
– Hogy vagy?
– Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
– Van egy új Mercim, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
– És Párizsba is elmész?
– El én..
– Akkor kérlek, keresd meg La Fontaine sírját, és a nevemben köpd le..

A nyuszika öngyilkos lesz. Leugrik a tizedikről, közben számolja az emeleteket:
– 10 , 9 , 8 , 7 , 6 , 5 , 4 , 3 , 2 , 1 , 2 , 1… A fenébe, beakadt a nadrágtartóm.

– Gyerekek, ma este ünnepi vacsoránk lesz – mondja büszkén a szúanyó a kicsinyeinek. – Délelőtt új bútorokat hoztak az igazgatói irodába.

– Elvesztettem a kutyámat!
– És próbált már hirdetést feladni az interneten?
– Megőrült? A kutyám nem olvas e-maileket.

– Mondja, uram, biztos, hogy tud beszélni ez a papagáj? Már negyed órája figyelem, de még nem szólt egy szót sem.
– Vegye csak meg nyugodtan, uram, majd meglátja, otthon beszélni fog. Most azért nem szólal meg, mert éppen haragban vagyunk.

Egy kislány bemegy a kisállat-kereskedésbe:
– Csókolom! Tessék mondani, törpe nyuszi van?
– Persze, van itt több is. – mutatja az eladó – Mondd csak, kedveském, melyiket szeretnéd? Ezt a fehér, lógó fülűt, vagy a fekete foltosat, vagy ezt az aranyos kis szürkét inkább?
– Tökmindegy. – feleli a kislány – Az óriás pitonom nem válogatós.

A kengurut két méter magas kerítés veszi körül az állatkertben, mégis kiszökik egyik éjjel. Másnap hozzáépítenek a kerítéshez még egy métert, de következő reggelre ismét szabadon ugrál az erszényes az állatkertben. Harmadnap már 4 méteresre építik a kerítést, de a kenguru újra kint van. Megkérdezi tőle a teve:
– Cimbora, mit gondolsz, meddig fogják még magasítani a kerítésedet?
A kenguru így válaszol:
– Szerintem egészen addig, míg észre nem veszik, hogy be kellene zárni a kiskaput.