Szabolcs hétéves. Egyik osztálytársának születésnapja van, a szülők ebből az alkalomból bulit rendeznek és őt is meghívják. Szabolcsot a mamája elkíséri egészen a kapuig s utoljára még tanácsokkal látja el arra nézvést, hogyan viselkedjen, mit mondjon az idegen lakásban.
– Ne felejtsd el majd megköszönni az ennivalót, és ha valami nem ízlik, arról ne beszélj!
Szabolcs fölmegy, eszik, iszik, játszik, amíg el nem érkezik a hazaindulás ideje. Akkor így szól:
– Köszönöm szépen a ropit. A többiről nem beszélek.