Legfrissebbek

  • Védelem

    Bíró a vádlottnak:
    – Vádlott! Magát azzal vádolják, hogy kidobta az anyósát a tizedik emeleti lakásuk ablakából. Mit tud felhozni a mentségére?
    – Bíró úr! Az anyósom nagyon gonosz asszony volt, aznap is úgy felbosszantott, hogy hirtelen elfogott az indulat, megragadtam és… hát… bizony, kidobtam az ablakon!
    – Vádlott! Erre nincs mentség! Gondolnia kellett volna arra, hogy ha kidobja az anyósát az ablakon, valakit agyon is üthet az utcán!

  • Tücsök és a hangya

    Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is kulizik.
    – Hogy Vagy, hangya? – kérdi a tücsök.
    – Köszönöm. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
    Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
    – Nem lesz ennek jó Vége – rázza a fejét a hangya. – Mi lesz, ha jön a tél?
    Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercedessel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
    – Hogy vagy?
    – Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
    – Van egy új Mercim, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
    – És Párizsba is elmész?
    – El én..
    – Akkor kérlek, keresd meg La Fontaine sírját, és a nevemben köpd le..

  • Ügyvédek

    Egy ügyvédi iroda két tulajdonosa kiszemeli magának a csinos titkárnőt. Egyikük be is cserkészi, és másnap meséli társának:
    – Barátom, kicsit csalódtam. A feleségem sokkal jobb.
    Erre a másik is ráhajt a titkárnőre, másnap neki is sikerül. Kérdezi a társa:
    – Na, milyen volt?
    – Hát, öregem, igazad volt. A feleséged tényleg jobb.

  • éhezettek

    Két román beszélget Bukarestben:
    – Ki kellene menjünk Amerikába dolgozni. Először kimegyek én és majd üzenek neked.
    Meg is érkezik a levél. Ez áll benne:
    – Testvér ne gyere ki, mert azt láttam a tegnap, hogy a sarkon két kutya marcangolt egy románt.
    A másik visszaír:
    – Testvér, én mégis kimegyek mert én azt láttam idehaza, hogy két román evett egy kutyát.

  • Fogorvosnál

    Egy férfi bemegy a fogorvosi rendelőbe:
    – Jó napot! Mindegy melyik fogorvos tud fogadni, csak nő legyen.
    – Miért fontos ez magának? – kérdezi az asszisztens.
    – Mert végre szeretném egy nőtől azt hallani, hogy nyissam ki a számat, ahelyett, hogy fogjam be.

  • Miért is dolgozunk?

    A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
    * Mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.
    * Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit – feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
    * Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél.
    Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és
    nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
    * És azután? – kérdezi a halász.
    * Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
    * Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.
    * Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.
    * És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.
    * Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember. – Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távoleső faluba költözhetne.
    * És azután mi lenne? – kérdezi a halász.
    * Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.

Back to Top