Kategória: Ügyvéd viccek

Egy ügyvédet megkérdeztek, nem lenne-e Jehova tanúja?
Válasz: – Nem voltam ott az esetnél így tanúskodni nem tudok, de védőként szívesem elvállalom az ügyet.

Amerikában egy férfit bíróság elé állítanak házi készítésű whiskey árusításáért. A tárgyaláson az ügyvéd felállítja vádlottat és az esküdtekhez fordul:
– Nos, hölgyeim és uraim, nézzék csak jól meg az ügyfelelmet. Tényleg úgy néz ki, mint aki képes eladni a whiskey-t, ha van neki otthon?

Az ügyvéd így szól a tanúhoz:
– Kérem hölgyem, hogy szó szerint ismételje el, mit mondott Önnek a vádlott!
A hölgy kicsit habozva így szól:
– De kérem, ha szó szerint elmondom, az minden tisztességes embert sérteni fog.
– Akkor – szól az ügyvéd – egyszerűen csak súgja a bíró úr fülébe.

Őrmester az újonchoz katonához:
– Magára az a panasz, hogy mindenkinek ellentmond!
– Jelentem ügyvéd vagyok, és nem akarok kiesni a gyakorlatból!

– Miért hordják az ügyvédek a farkukon a pénztárcájukat?
– ???
– Mert így vastagabbnak látszik!

– Ártatlannak érzi magát, vagy bűnösnek? – kérdezi a bíró a vádlottat.
– Tudna esetleg még valami más válaszlehetőséget is ajánlani, bíró úr?

Két autó összeütközik. A tűzoltók hamarosan a helyszínre érkeznek, és megkezdik az autókba szorultak mentését.
– Uram, súlyos a sérülése? – kérdi az egyik tűzoltó a sofőrtől.
– Nem tudom, még nem beszéltem az ügyvédemmel – válaszolja a sofőr.

– Miért hasznos tagjai a társadalomnak az ügyvédek?
– Mert így a rablógyilkosok kedvezőbb színben tűnnek fel.

– Hány ügyvéd kell egy villanykörte kicseréléséhez?
– Három. Egy áll a létra tetején, egy rázza a létrát alul, egy pedig bepereli a létra gyártóját.

A válóper végén mondja a feleség ügyvédje védencének:
– Nos, büszkén mondhatom, hogy mindkét fél számára kedvező megoldást sikerült találnunk.
Erre a feleség felháborodva:
– Kedvező megoldást én is tudtam volna, mit gondol, miért alkalmaztam magát?

Vádlott megkérdi az ügyvédjét:
– Meddig tart még ez a kellemetlen helyzet?
– Nekem tíz perc, neked tíz év!

Még fiatal ügyvéd voltam, épp megkaptam az irodámat, s már vártam is, kik jönnek.
Kis idő múlva az üvegajtómon keresztül emberi árnyékot vettem észre, s úgy gondoltam, az első ügyfelemre jó benyomást kell tennem, ezért felvettem a telefonkagylót és képzelt beszélgetésbe kezdtem.
Valahogy így hangzott: – Igen, Mr John, megpróbálok időt szakítani az Ön jelentéktelen kis ügyére is, csak az az igazság, nagyon elfoglalt vagyok, hisz tudja, sok az ügyfél.
Ekkor letettem a kagylót, és gondolván, hogy nagy hatással voltam első ügyfelemre, így szóltam:
– Jó napot! Kérem foglaljon helyet! Miben lehetek szolgálatára?
És a válasz:
– A telefonszerelő vagyok, mondták, hogy itt még nincs bekapcsolva a telefon!