– Borzasztó a feleségem. Ha elmegyek a barátaimmal egy kicsit inni,
kocsmázni, mindig hatalmas balhét csap.. Pedig amikor hazaérek, már egy
sarokkal előbb leállítom az autót, a kertkapuban lehúzom a cipőmet,
lábujjhegyen osonok a lakásban, az előszobában levetkőzőm, s a sötétben
settenkedem az ágyhoz. De semmit sem számít: mindig felébred, s hajnalig
szid.
– Mert nem jól csinálod, barátom! – feleli a másik.
– Amikor én buli után hazaérek, behajtok a garázsba, felpörgetem a motort,
becsapom a garázsajtót, a bejárati ajtót, felkapcsolok minden villanyt,
bekapcsolom a tévét, fütyörészek, dúdolok. Majd azt rikkantom: ha már úgyis
ébren vagy, kedvesem, mit szólnál egy kis mókához? Mindig úgy tesz,
mintha mélyen aludna…